A részecskeszám elengedhetetlen, és minden olajelemzés szerves részét kell, hogy képezze!

Útmutató, hogy a szennyezettség mértéke nem lehet magasabb, mint amennyi a hidraulikus rendszer legérzékenyebb részéhez szükséges. Például, ha a rendszer szervoszelepeket használ, a 6-os vagy jobb NAS osztály a legfontosabb.

Általában a hidraulikus rendszerek nem haladhatják meg a NAS 7 vagy ISO 18/16/14 osztályt.

A víztartalmat PPM-ben (ppm-ben) fejezik ki. 1 PPM = 0,0001%. Alapszabály szerint a víz koncentrációja nem haladhatja meg a 300 PPM-et (0,03%).

Mi az a viszkozitás?

A viszkozitás az olaj belső súrlódásának mértéke, vagyis azt mutatja meg, hogy mennyire könnyen vagy nehezen folyik az adott hőmérsékleten.

• Alacsony viszkozitás → híg, könnyen folyó olaj

• Magas viszkozitás → sűrű, nehezen mozgó olaj

A viszkozitást általában cSt (centistoke) egységben mérik, pl. 32 cSt @ 40°C → a 32-es hidraulikaolaj tipikus viszkozitása 40°C-on.

Miért fontos a viszkozitás a hidraulikarendszerekben?

A hidraulika rendszerek lényege: folyadék segítségével erőt közvetíteni. Ehhez az olaj megfelelő áramlása és kenőképessége kulcsfontosságú.

Gyakorlati viszkozitási osztályok (ISO VG)

Gyakorlati jelentőség és haszna

1. Nyomásátvitel hatékonysága

• A megfelelő viszkozitású olaj optimálisan viszi át az erőt → pontos és gyors mozgás a hengerekben, szelepekben.

2. Kenőképesség

• A túl híg olaj nem ken megfelelően, a túl sűrű nehezen áramlik → a megfelelő viszkozitás csökkenti a kopást és meghosszabbítja az élettartamot.

3. Karbantartási tervezés

• Ha a használt olaj viszkozitása eltér a gyári értéktől → szennyeződés, oxidáció, hőkárosodás jele lehet → karbantartási beavatkozás indokolt.

4. Energiatakarékosság

• A megfelelő viszkozitás csökkenti a rendszer ellenállását, így a szivattyú kevesebb energiát használ → hatékonyabb működés.

Hogyan mérik?

• DIN ISO 3104 vagy hasonló szabvány szerint

• Tipikus mérési pontok:

  • 40°C-os viszkozitás (használat közbeni viselkedés)

  • 100°C-os viszkozitás (nagy melegben való viselkedés)

Összefoglalva:

A viszkozitás azt mutatja meg, mennyire sűrű vagy folyós az olaj, és ez az érték kritikus a rendszer működése, védelme és hatékonysága szempontjából.

A megfelelő viszkozitás = precíz működés + hosszú gépélettartam + alacsonyabb költségek.

Az oxidáció egy kémiai reakció az olaj és az oxigén között, ami általában hő, nyomás és fémkatalizátorok (pl. réz, vas) hatására gyorsul fel. Ennek eredményeként az olajban oxidációs melléktermékek keletkeznek, például:

• savak (ez növeli a TAN számot),

• lakkszerű anyagok,

• iszapszerű lerakódások,

• viszkozitásnövekedés.

Gyakorlati jelentősége:

1. Olaj elhasználódását jelzi:

   • A friss olaj stabil, de az oxidált olaj elveszti kenőképességét, oxidációs termékek rakódnak le a rendszeren belül.

2. Korróziót okoz:

   • Az oxidáció során képződött savak megtámadhatják a fémfelületeket (pl. szivattyúk, szelepek, hengerek), aminek hosszú távon meghibásodás a vége.

3. Szűrők eldugulása:

   • A keletkezett iszap és lakkszerű anyagok rárakódhatnak a szűrőkre vagy mozgó alkatrészekre → csökkenő hatékonyság.

4. Szelepmeghibásodás:

   • Az apró részecskék a precíziós hidraulikaelemek (pl. arányos vagy szervo szelepek) működését befolyásolják.

Hogyan mérjük?

• TAN (Total Acid Number): közvetetten mutatja az oxidációs folyamat előrehaladását.

• FTIR spektroszkópia: kifejezetten az oxidációs melléktermékek mennyiségét méri.

• Vizuális ellenőrzés: sötétedő szín, szagváltozás, lerakódás is jelezheti.

 Mi a haszna az oxidáció figyelésének?

• Megfelelő karbantartási időzítés: Elkerülhető a váratlan leállás.

• Olajcsere optimalizálása: Ne túl korán, de ne is túl későn.

• Rendszervédelem: A drága alkatrészek élettartamának növelése.

Mi az ICP? (Induktív Csatolású Plazma spektroszkópia)

Az ICP (Inductively Coupled Plasma Optical Emission Spectroscopy) egy laboratóriumi technika, amellyel fémes elemeket és adalékanyagokat lehet kimutatni az olajmintából.

Hogyan működik?

1. Az olajmintát plazmává hevítik (~8000–10 000 °C).

2. Az elemek a plazmában fényenergiát bocsátanak ki.

3. Minden elem sajátos hullámhosszon sugároz → ezt detektálja a műszer.

Így rendkívül pontosan és kis mennyiségben is megmondható, milyen fémek és adalékok vannak jelen az olajban.

Mire jó az ICP vizsgálat a hidraulika olajnál?

Az ICP elemzi a következő csoportokat:

1. Kopásfémek

Jelet adnak arról, hogy mely alkatrészek kopnak:

2. Adalékanyagok

Segít ellenőrizni, hogy az olajban még megfelelő mennyiségben vannak-e jelen:

3. Szennyeződések

Fémes anyagok, melyek nem az olajból származnak:

Gyakorlati haszna:

1. Rejtett hibák előrejelzése

Már a legkisebb fémtartalom-növekedés is kopásra utalhat – még mielőtt a gép meghibásodna.

2. Rendszerdiagnosztika

A fémek típusából következtetni lehet arra, melyik alkatrész kopik vagy hibásodik meg.

3. Adalékanyag-fogyás nyomon követése

Ha csökken pl. a cink vagy a foszfor szintje, az olaj veszít a védelmi képességéből.

4. Szennyeződésforrás azonosítása

Pl. szilícium jelenléte → szűrőhiba vagy poros környezet → beavatkozási lehetőség.

A PQ index (azaz Particle Quantifier Index) egy egyszerű, de nagyon hasznos mérőszám a hidraulika olaj vizsgálatában, amivel a fémrészecskék mennyiségét és súlyosságát tudjuk követni – főleg azokat, amik mágneses anyagból (pl. vas) származnak.

Mi az a PQ index?

A PQ index egy mágneses fémrészecskék mennyiségét mérő számszerű érték.
Ez nem elemösszetételt, hanem részecskemennyiséget és nagyságot jelez – különösen a vas-alapú kopásrészecskékre érzékeny.

A mérés során:

1. Egy mágneses mező segítségével detektálják az olajban lévő ferromágneses (pl. vasszármazék) részecskék mennyiségét.

2. Minél több és nagyobb ezekből a részecskékből az olajban, annál magasabb a PQ index.

Mit mutat a PQ index értéke?

⚠️ Fontos: A PQ index nem különíti el, hogy a részecskék új, idegen szennyeződésből vagy elhasználódásból származnak – a trendek figyelése kulcsfontosságú!

Miben különbözik az ICP-től?

Gyakorlati haszna:

1. Gyors diagnosztika terepen is
– Egy olajminta PQ értékéből azonnal lehet következtetni a kopásra, gépleállás nélkül.

2. Kopásfigyelés
– Az érték növekedése kopás beindulását jelezheti, pl. csapágyban, szivattyúban.

3. Figyelmeztetés hiba előtt
– A kritikus érték elérése előtt lehetőség van a rendszer megelőző karbantartására.

4. Kiegészíti az ICP-t
– Az ICP csak az oldott fémeket mutatja ki, a PQ pedig a durvább szilárd részecskéket → együtt teljes a kép.

A viszkozitási index (VI) az egyik legfontosabb jellemző az olaj tulajdonságainak értékelésénél – különösen hidraulika olajoknál, ahol stabilitásra és pontos működésre van szükség.

Mi az a viszkozitási index (VI)?

A viszkozitási index (VI) egy szám, ami azt mutatja meg, hogy az olaj viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet függvényében.

➕ Magas VI → kis mértékben változik a viszkozitás melegedésre/hűlésre

➖ Alacsony VI → nagyon változik a viszkozitás hőmérséklet hatására

Miért fontos ez a gyakorlatban?

A hidraulikarendszerek érzékenyek az olaj folyékonyságára (viszkozitására), és ezek a rendszerek gyakran változó hőmérsékleten működnek.

Ha az olaj túl híg → gyenge kenés, szivárgás, nyomásesés
Ha túl sűrű → lassú mozgás, megnő a belső súrlódás, energiaigény

A VI értelmezése szám szerint

Gyakorlati haszna a hidraulika olajban:

1. Hőmérséklet-független működés

Magas VI értékű olaj biztosítja, hogy a gép télen-nyáron stabilan működjön – nem lesz túl sűrű hidegben, és nem lesz túl híg melegben.

2. Jobb reakcióidő, pontos vezérlés

A viszkozitás stabilitása garantálja, hogy a rendszer gyorsan és pontosan reagál → hidraulikus szelep-vezérlés és aktuátorok működése megbízhatóbb.

3. Alacsonyabb energiafogyasztás

Ha a viszkozitás stabil → kevesebb energia szükséges a szivattyúzáshoz → üzemanyag-megtakarítás és kisebb kopás.

4. Hosszabb olajélettartam

A VI-hez gyakran kapcsolódó jó adalékoltság azt is jelzi, hogy az olaj jobban ellenáll oxidációnak, hőnek, nyírásnak.

Összefoglalás:

A viszkozitási index (VI) azt mutatja meg, mennyire állandó az olaj sűrűsége hőmérséklet-változás során.
Minél magasabb a VI, annál megbízhatóbb és energiatakarékosabb az olaj működése – különösen a precíziós hidraulikarendszerekben.